Hírek
Kétéltűek násza
A kétéltűekre jellemző, hogy életük egy részét a szárazföldön töltik, szaporodásuk azonban rendszerint vízhez kötött, utódaik kezdetben kopoltyúval lélegeznek. Fejlődésük során kialakul tüdejük is, de légzésükben jelentős szerepet játszik bőrük, amelynek e funkció ellátásához állandóan nedvesnek kell lennie. Vizes élőhelyek közelében tavasszal könnyen megfigyelhetjük őket.
Keltikék és társaik
A növények rendszerint fény segítségével vízből és szervetlen anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat. A növekedéshez és virágzáshoz szükséges fénymennyiséghez hozzájutni azonban nem mindig egyszerű feladat, gondoljunk például erősen záródó lombkoronaszintű erdők alján élő növényekre. Az egyik lehetséges megoldás tavasszal, lombfakadás előtt az erdő aljára lejutó fény kihasználása.
Hunyorok
Hazánkban három hunyorfaj él, vagy úgy is mondhatnánk, hogy hazánk területén három hunyorfaj osztozik. Ugyanis e három rokon faj úgy jöhetett létre, hogy közös ősük különböző populációi egymástól földrajzilag elkülönülten fejlődtek és terjedtek tovább.
Fali gyík
A meleg napsütés előcsalogatta téli rejtekhelyükről a fali gyíkokat (Podarcis muralis). Ezek a kistestű hüllők a köves élőhelyeket kedvelik, ezért az ember közelében, akár nagyvárosokban is gyakran megfigyelhetők.
Tavaszi hérics
Adonisz az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természet megtestesítője a görög mitológiában. De lássuk, mi köze a tavaszi héricshez!